Főoldal » 2020, NBI A » Bravúrok után – döntésre várva

Bravúrok után – döntésre várva

Két szép és értékes győzelmet arató csapatunknak, azon belül pedig az élvonal elvárásaihoz a látottak alapján egyre markánsabban “felnövő” Fazekas Csabinak is rosszul, nagyon rosszul jött a bajnokság felfüggesztése. Csabi bátor játékkal, szép triplákkal, kemény védekezéssel vette ki tevékenyen részét előbb a Falco, majd a Szolnok legyőzéséből fiatal játékosunk

– Két bravúros győzelemmel kezdtük a hosszú bajnoki szünet utáni időszakot, a címvédő Falco együttesét, majd az előző évek sikercsapatát, a Szolnokot is legyőztük. Hogy látod, minek köszönhetőek a szép, értékes sikerek?
– Szerintem elsősorban annak, hogy nagyon jól, hatékonyan használtuk föl a hosszú szünet alatti időt. A kemény erőnléti munka mellett több nagyon jó, hasznos edzőmeccs is szerepelt a programban, amelyeknek köszönhetően sikerült előrelépnünk a játékban. Most pedig, amikor már szerda-szombati ritmusban zajlanak a meccsek, a frissesség megőrzése és a regenerálódás mellett az aktuális ellenfél elleni védő és támadó taktika felépítése lett volna fókuszban. Úgy tűnt, működik, de jött a felfüggesztés.

– Azért térjünk még vissza a bravúrokra. Amikor a Falco ellen beemelted a triplákat, óriási “hangrobbanást” idéztél elő. A Szolnok ellen, zárt kapuk mögött is beemeltél egy hármast, ráadásul jóval kiélezettebb pillanatban. Nem hiányzott az őrjöngés, az eufória a nézőtérről?
– Inkább azt mondanám, leírhatatlanul jó érzés volt a Falco ellen hallani, milyen hatást váltott ki dobásom. A Szolnok ellen a második félidőben, s ha jól emlékszem, már a hármasomnál behallatszott kintről szurkolóink őrjöngése. Nem ugyanaz persze, de az, hogy a csarnokon kívül is jól hallhatóan mellettünk álltak és így is próbáltak segíteni, szerintem mindannyiunknak nagy erőt adott a végjátékra. Egyértelmű, hogy a minket az aréna mellől a csarnokban is jól hallhatóan buzdító szurkolóinknak, nagy szerepük volt a Szolnok legyőzésében…

– A Szolnokot ráadásul a Falco ellen kiválóan teljesítő, de megbetegedő Supi nélkül sikerült megverni…
– Amikor kiderült, hogy Supi nem játszhat, edzőnk annyit mondott: ugyanazzal az akarattal, mentalitással, alázattal kell játszani, mint tettük a Falco ellen. Tudtuk persze, hogy rövidebb lesz a pad – így kellett megpróbálni megoldani a feladatot, szerencsére sikerült.

– Nem utolsósorban, a te jó játékodnak köszönhetően. Milyen utasításokkal küldött a pályára Kostas?
– Az elsődleges feladatom egész pályán űzni, hajtani, fárasztani a Szolnok játékát szervező kosarast, Price-t, vagy Jones-t, támadásban pedig stabilan segíteni Kinney-nek és Bernardnak szervezni a játékot.

– Jól látjuk, hogy fizikailag erősödsz?
– Nem tudom, kívülről mi látszik, de azt én is érzem, hogy egyre inkább fel tudom venni a versenyt a mindenkori ellenfél légiósaival a kemény fizikális, test-test elleni harcban. Úgy látom, ha egy fiatal magyar játékos meg akar ragadni az NB I-ben – márpedig én nagyon szeretnék – akkor elsősorban meg kell tanulnia hatékonyan, jól védekezni. Jó érzés volt tapasztalni, hogy a Szolnok, általam őrzött játékosai labdavezetés közben, fáradván hívták föl a centert már a térfelünk közepén, hogy zárást adva segítsen nekik, megszabadulni tőlem. Bár dobtak kosarat, kosarakat rólam, összességében úgy érzem, megoldottam a feladatot. Ebben az sokat segít, hogy edzéseken Kinney, Bernard és adott esetben Demetre ellen gyakorolhatok, s ők, ha keményen védekezem ellenük, csak tovább inspirálnak, biztatnak.

– És emellett volt egy kettő plusz egyes akciód, meg egy triplád támadásban és ez a hat pont, ha jól sejtjük NB I-es karriercsúcs nálad…
– Én is úgy vélem, de ha nem szerzek pontot, de védekezéssel hozzájárulok egy győzelemhez, sokkal nagyobb örömmel tölt el, mintha mondjuk dobnék húsz pontot, de kikapnánk. Nő az önbizalmam, ez tény, de sok olyan játékos van a csapatban, akik jobban értenek a pontszerzéshez nálam, támadásban az elsődleges feladat inkább az ő kiszolgálásuk. A Szolnok ellen úgy vélem, szünet után, amikor Bernardnak faultproblémák miatt ülnie kellett, Kinney-nek és nekem kellett szervezni a játékot. Úgy érzem, nem, vagy csak nagyon kevés megfontolatlan, elkapkodott támadásunk volt, ennek is köszönhettük a győzelmet.

– Jó passzban vagyunk, de nem így indult a szezon, volt edzőváltás, játékosok is jöttek-mentek. Hogy látod a csapatot?
– Kellett egy kis idő, hogy megismerjük az új edző elképzeléseit és az új srácokat. Úgy vélem, a fordulópont a pécsi győzelmünk volt, s bár utána is volt, hogy kikaptunk, nagyon egyszer sem győztek le minket. Mindenkinek egyenrangú ellenfelei voltunk, holott a mi csapatunk nincs tele válogatottakkal és nincs például hat légiósunk, hogy valakit az adott ellenfél szerkezetének, taktikájának megfelelően kihagyhassunk, pihentethessünk. Viszont mostanra nagyon együtt vagyunk, bízunk egymásban. Jó társasággá, közösséggé kovácsolódtunk össze a pályán és a pályán kívül egyaránt. Ezért is sajnálom, hogy így alakult, kíváncsian várjuk a keddi döntést.


Copyright © · Soproni Kosárlabda Club · Minden jog fenntartva ·