Főoldal » 2018, NBI A » Így látja az ügyvezető

Így látja az ügyvezető

Pár napja, a csapatunk szakmai irányítását a szezon közben átvevő korábbi sikeredzőnk Sabáli Balázs értékelte a hosszabbításos fővárosi győzelmünkkel, az élvonalban való bennmaradásunkkal záruló évadot. Most a klubunkat hét esztendeje irányító ügyvezetőnkkel, Pojbics Szabolccsal beszélgettünk kicsit a közelmúltról, a magunk mögött hagyott évadról és a jövőt is érintettük

– Pár éve még meghatározó csapatnak számítottunk kupadöntővel, bajnoki bronzzal. Az utolsó három évadban viszont a 6., a 10. és a 13. helyen végzett csapatunk. Egyértelműen hanyatló a tendencia, de erősebb megfogalmazásban zuhanórepülésnek is nevezhetnénk. Mielőtt a most befejeződött évadot kezdenénk boncolgatni, arra lennénk kíváncsiak, van-e összefüggés a gyengébb és gyengébb eredmények között, vagy minden szezon külön értékelendő?
– Még mielőtt rátérnék a válaszra, úgy érzem, először elnézést kell kérnem szurkolóinktól a nemrég befejeződött évadban nyújtott szereplésért – minden tekintetben elmaradtunk a várakozástól. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, azért tudni kell, hogy két éve, amióta a Dömperrel kötött szerződésünk lejárt, főtámogató nélkül működik a klub. Az anyagi lehetőségeink beszűkültek, és ez egyértelműen visszaköszön az eredményekben, pontosabban az eredménytelenségben. Ezt egyébként már korábban többször is jeleztem a tulajdonosi kör felé, hogy ez az út ide vezethet. Azt gondolom, az önkormányzat a lehetőségeihez képest próbálta, próbálja segíteni a klubot, de úgy gondolom, mint minden téren, ezen is jelentős előrelépésre lenne szükség. Ilyen kondíciókkal, mint amilyenekkel a most befejeződött évadot lejátszotta a csapat, nem szabad nekivágni az élvonalnak. Ezzel kapcsolatban zajlanak az egyeztetések a többségi tulajdonos önkormányzattal. Reméljük, ezen megbeszélések sikeresek lesznek, ahogy szurkolóink, úgy mi vezetők sem szeretnénk még egy ilyen évadot. Vezetésünk a többségi tulajdonossal egyetemben nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a Dömper kiesésével keletkező “űrt” betöltsük. A régióban már szinte mindenkit megkerestünk, célunk ezzel, hogy a következő évadban már egy gazdaságilag érezhetően stabilabb lábakon álló SKC szerepeljen – remélhetőleg a nemrég befejeződöttnél sokkal jobban – a bajnokságban.

– Egyértelmű: beragadtunk a rajtnál. Ez minek volt betudható, és a tabella alján elfoglalt pozíciónknak milyen hatása volt a szereplésre, a szezon második felében?
– Váradi Kornél szerződtetését én szorgalmaztam, úgy éreztem, hatékony, működőképes lehet a felállás egy fiatal, ambiciózus vezetőedzővel és mögötte Sterbenz László személyében, egy tapasztalt szakmai igazgatóval. Anyagi lehetőségeinket figyelembe véve a légiósok kiválasztását, ahogy az előző években is egyértelműen a szakmára, a szakvezetésre bízta a klub vezetése, voltak évadok, amikor ez működött. Azért ragaszkodtunk ehhez, mert érdemben a szakma a saját maga által kiválasztott játékosoktól követelhet, a vezetőség pedig akkor kérhet számon a szakmától, ha a keret kialakítását meghagyja neki, az ő privilégiumának. Sajnos az öt légiós közül hármat, Lamb Autrey-t, Josh Greenet és az ugyan ponterősen játszó, de emberileg és mentálisan csalódást okozó Európa-bajnok, Sasa Zagoracot – akinek egyértelműen vezér szerepet szántunk – el kellett küldeni, le kellett cserélni. Az új edzőnek három új játékossal nagyon nehéz lélektani helyzetben, a tabella alján veszélyeztetett pozícióban, bizonyos fokig új csapatot kellett megpróbálni építenie…

– Három légióst és edzőt váltottunk szezon közben. E váltások mennyire jöttek be?
– Elképzelhető, ha nem lépjük meg e változtatásokat, akkor most a beszélgetés vége egészen másról szólna, mint hogy a következő évadra hogyan próbálunk ütőképesebb, az A-csoportban versenyképesebb csapatot kialakítani.. Az egyéni képességek alapján jobban is bejöhetett volna. Ennek voltak jelei néhány mérkőzésen, ám összességében, ahogy értékelésében vezetőedzőnk is elmondta, rossz volt a “kémia” a csapaton belül. Ő is megemlítette, s a tényszerűség kedvéért hadd csatlakozzam, hozzá: bizonyos fokig azért ebben a gyenge szereplésben azért közrejátszott az a sérüléshullám is, amely a csapatot sújtotta. Nem szívesen hivatkozom erre, hiszen más csapatoknál is voltak sérülések, de volt, hogy hetekig Watkins szinte egyedül volt két méteren felüli bevethető játékosunk, és nem, vagy alig volt olyan mérkőzésünk, amelyeken a teljes kerettel tudtunk felállni.

– Az “igényeket” egyre lejjebb és lejjebb adtuk: az eredeti nyolcba kerülés helyett először az alsóházi rájátszást, majd a playoutot próbáltuk elkerülni, végül egyetlen célt sikerült megvalósítani, a bennmaradást. Ez sikerült, hogy tetszett a lefújást követő szurkolói eufória, a szinte bajnokcsapatnak kijáró ünnepléshez?
– Az évad közben nyilván az eredmények alakulásának tükrében fogalmazódtak meg és változtak az elvárások. A playout-ig az előbb említett okok és folyamat miatt, semelyik célt nem tudtuk elérni, pedig valóban egyre lejjebb és lejjebb adtuk…  Szerencsére a végén ez a valóban – finoman fogalmazva – nem igazán egységes társaság azért a playout-ban megpróbált egy irányba húzni, és ezt a szurkolók, akik ellátogattak Budapestre, a drámai végjátékban kivívott győzelem és bennmaradás után nagyra értékelték. Ennek akkor, abban a pillanatban valóban lehetett örülni, de az odáig vezető utat – nyilván szurkolóinkkal együtt – a jövőben  inkább elkerülnénk…

– Hogyan, merre tovább SKC, egyeztettek-e már a szakmai stábbal a jövőről, van-e terv megtartani valakit a keretből a légiósok közül?
– Az nem titok, hogy Sabáli Balázzsal a kispadon képzeljük el a folytatást, ő pedig már említette, hogy a légiósok közül egyedül Watkinst tartaná meg. Ebben egyetértünk és támogatjuk, valóban Ryan volt, akinek mind teljesítményével, mind pedig sportemberi hozzáállásával maximálisan elégedettek lehetünk. Emellett először a magyar magot kellene összeállítani. A klub vezetősége tisztában van vele, hogy a magyar állomány frissítésre, erősítésre szorul. Ez nem újkeletű dolog, erre az előző szezonokban is tettünk kísérleteket, ám ezek – többnyire anyagi, de volt, hogy más okokból – rendre meghiúsultak. Most e tekintetben a tulajdonosi kör, az önkormányzat támogatásával mindenképpen érdemi eredményeket akarunk elérni. Abban pedig a korábban említett okok miatt következetes marad a vezetés, hogy a keret kialakítását – természetesen az anyagi lehetőségek figyelembe vételével – a szakmai stábra bízza.


Copyright © · Soproni Kosárlabda Club · Minden jog fenntartva ·